Hovirag es a titkos legyezo Lisa See

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

a sz�nalomra vagy meg tud h�tr�lni.
�Nem besz�lek alja nQkkel recsegte. Gyere, Hóvir�g! Hossz� az �t haz�ig.
Mi hamar elfelejtett�k volna ezt az esetet, de a k�t h�zass�gszerzQ ettQl fogva �llandóan
acsargott egym�sra. Amikor Madame Kao megneszelte, hogy Madame Vang palankinja
Puvejbe �rkezett, mag�ra �lt�tte rik�tó sz�nq ruh�it, kipiros�totta az arc�t, �s a h�zunkhoz j�tt
szimatolni, mint nos, mint egy hQgut�s szuka.
Mire Hóvir�ggal tizenegy esztendQsek lett�nk, teljesen begyógyult a l�bfej�nk. Az eny�m erQs
volt �s figyelemrem�ltóan t�k�letes, mind�ssze h�t centi hossz�. Hóvir�g l�bfeje valamivel
nagyobb volt, Ez�sthold� pedig szint�n hosszabbra sikeredett, m�gis pomp�s lett a form�ja.
Ez�sthold sz�pen meg�llta a hely�t a h�zimunk�kban is, �gy remek�l f�rjhez lehetett adni. Mivel
v�gezt�nk a l�bfejelk�t�ssel, Madame Vang mindh�rmunknak �sszehozta a rokons�gi
szerzQd�st.
Nyolc sz�mjegy�nket �sszevetett�k j�vendQbelink sz�maival �s kitqzt�k az eljegyz�s napj�t.
Ahogy Madame Vang megjósolta, aranylótuszaim t�k�letess�ge v�ratlan k�zfogót hozott.
Madame Vang elint�zte, hogy beh�zasodjam a legjobb tungkoui Lu csal�dba. F�rjem nagyb�tyja
csinsi k�zhivatalnok volt, akit hqb�res�v� tett a cs�sz�r �s sok f�ldet adott neki.
Lu B�csinak nem volt gyereke. A fQv�rosban �lt �s a birtoka igazgat�s�t fiv�r�re b�zta. Apósom
volt a falu vezetQ embere; Q adta ki a f�ldet a parasztoknak �s Q gyqjt�tte be �rte a p�nzt, teh�t
mindenki �gy sejtette, idQvel a f�rjem l�p majd a hely�be. Ez�stholdat egy k�zeli, �m kev�sb�
rangos Lu csal�d fia veszi el. Az Q jegyes�nek az apja n�gyszer annyi mou f�ldet mqvel, mint
Papa �s B�csi. A mi csal�dunknak ennyi f�ld is �g�retesen hangzott, de persze jóval kevesebb
volt, mint amennyivel j�vendQbeli apósom rendelkezett a b�tyja nev�ben.
�Ez�sthold, Liliom mondta Madame Vang olyan k�zel �lltok egym�shoz, ak�r a nQv�rek. Most
�gy lesztek, ahogy egykor �n a nQv�remmel. Mindketten Tungkouba ment�nk f�rjhez. B�r sok
csap�s �rt benn�nket, szerencs�re egy�tt �lhett�k le az �let�nket. Igaza volt; Ez�stholddal
h�l�sak voltunk a sorsnak, hogy tov�bbra is megoszthatunk egym�ssal mindent, feles�gk�nt �s
anyak�nt sós-rizses napjainkat, majd �zvegyk�nt a csendes �ld�g�l�s ór�it.
Hóvir�gnak Tungkou k�v�l kellett f�rjhez mennie, de Q sem ker�lt t�l messzire; Csintien, vagyis
Nagyr�tfalva v�rta.
Madame Vang meg�g�rte, hogy Ez�sthold �s �n majd r�l�thatunk Csintienre, �s tal�n Hóvir�g
ablak�ra is, a saj�t r�csos ablakunkból. Nem sokat tudtunk Hóvir�g f�rj�nek csal�dj�ról, csak
annyit, hogy jegyese a kakas �v�ben sz�letett, ami kiss� aggasztott benn�nket, hiszen mindenki
tudja, hogy ez nem t�l jó p�ros�t�s, mert a kakas r� akar �lni a ló h�t�ra.
�Ne f�ljetek, l�nyok biztatott Madame Vang. A j�vendQmondó mindkettQj�kn�l elemezte a
tqz, a v�z, a f�m, a f�ld �s a fa jegyeit. Elhihetitek nekem, nem tqz �s v�z fog egy�tt �lni. Minden
jól alakul majd mondta, mi pedig hitt�nk neki.
VQleg�nyeink csal�dj�tól megkaptuk az elsQ aj�nd�kokat; p�nzt, �dess�get �s h�st. Nagyn�n�m
�s nagyb�ty�m disznócs�lk�t kaptak, Mama �s Papa meg egy eg�sz s�lt disznót, amit azt�n
felv�gtak �s sz�tk�ldtek a puveji rokonoknak.
Sz�leink toj�ssal �s rizzsel, term�kenys�g�nk jelk�peivel viszonozt�k az aj�nd�kokat. Azt�n
v�rtuk, hogy elkezdQdj�n a m�sodik szakasz, amikor f�rj�nk csal�dja meg�zeni a h�zass�gunk
napj�t.
Mennyire boldogok voltunk! Biztos j�vQ v�rt r�nk. �j csal�dunk elQkelQbb volt, mint a saj�tunk.
Ekkor m�g azt hitt�k, hogy kedves sz�v�nk k�nnyed�n megb�k�ti majd anyósunkat, ha valami�rt
neheztelne r�nk. Szorgosan k�zimunk�ztunk. De legjobban annak �r�lt�nk, hogy egym�ssal
lehet�nk.
N�n�m tov�bbra is tan�totta nek�nk a nu sut, de Hóvir�gtól is tanultunk, aki mindig �j
�r�sjeleket hozott, ha elj�tt l�togatóba.
N�h�nyat fiv�re k�nyveibQl lesett ki, mivel a nu su betqibQl jón�h�ny csup�n a f�rfibetqk
d�sz�tett v�ltozata, de hozott betqket az �desanyj�tól is, hiszen Q kiv�lóan ismerte nQi
titkos�r�sunkat. �r�kon �t gyakoroltuk Qket, ujjunkkal h�ztuk a von�sokat egym�s tenyer�be.
N�n�m mindig figyelmeztetett benn�nket, hogy óvatosan b�njunk a szavakkal, mert hangjel�lQ
betqink a f�rfiak k�p�r�sos betqivel szemben k�nnyed�n f�lrevihetik, �sszekusz�lhatj�k az
�zenet jelent�s�t.
�Minden szót a sz�vegk�rnyezete alapj�n kell �rtelmezni eml�keztetett benn�nket minden
óra v�g�n. Nagy baj sz�rmazhat belQle, ha f�lreolvassuk az �zenetet. Miut�n ism�t
elmondta nek�nk ez intelmet, N�n�m megjutalmazott a titkos�r�sunkat feltal�ló helyi asszony
romantikus t�rt�net�vel.
�R�ges-r�gen, a Szung-idQkben, tal�n m�g ezer �vn�l is r�gebben Szung Cs�cung cs�sz�r �j
�gyas ut�n kutatott a birodalomban. Messzire utazott, v�g�l el�rt a mi megy�nkbe �s
meghallotta, hogy Csintien faluban, igen, oda k�lt�zik majd Hóvir�g, teh�t ott �l egy Hu nevq
paraszt, aki iskol�zott �s eszes ember h�r�ben �ll. Hu mesternek volt egy tudós fia, egy igen
magas rang� k�ztisztviselQ, �m a cs�sz�r �rdeklQd�s�t a paraszt legidQsebb le�nya, J�hsziu
keltette fel. Nem volt teljesen haszontalan l�ny, mivel apja gondoskodott a tan�t�s�ról. FejbQl
id�zte a klasszikus k�lt�szet gy�ngyszemeit �s megtanulta a f�rfi�r�st is. Tudott �nekelni �s
t�ncolni. �gyesen �s finoman h�mzett.
MindebbQl �gy gondolta a cs�sz�r, hogy remek �gyas lehetne belQle. Felkereste h�t Hu mestert,
megegyezett vele az okos l�nyról, �gy J�hsziu hamarosan �ton volt a fQv�ros fel�. Hogy itt
boldog v�get �rne a t�rt�net? �gy is mondhatjuk. Hu mester tem�rdek aj�nd�kot kapott,
J�hsziunak pedig j�d�val �s selyemmel teli �letet �g�rtek. L�nyok, az�rt elmondom nektek, hogy
m�g az okos �s tanult J�hsziu sem ker�lhette el azt a gy�szos percet, amikor b�cs�znia kellett a
csal�dj�tól. �, hogy patakzottak az �desanyja k�nnyei! �, hogy zokogtak a nQv�rei! M�gis
J�hsziu volt a legb�natosabb.
A t�rt�netnek ezt a tanuls�g�t is meg�rtett�k. J�hsziu elv�lt a csal�dj�tól, de csak ekkor
kezdQdtek keservei. Ak�rmilyen tehets�ges is volt, nem szórakoztathatta �r�kk� a cs�sz�rt, aki
idQvel r�unt a l�ny csinos holdvil�g-arc�ra, mandulav�g�s� szem�re, cseresznyesz�n ajk�ra. B�r
J�hsziu k�pess�gei itt, Jungming megy�ben kiemelkedQnek sz�m�tottak, a cs�sz�ri udvarh�lgyek
k�z�tt egy�ltal�n nem keltett vel�k feltqn�st. Szeg�ny l�ny. A palota cselsz�v�seivel szemben
egy szerqen tehetetlen volt. A t�bbi feles�g �s �gyas semmi haszn�t nem vette a
parasztl�nynak. J�hsziu mag�nyos volt �s szomor�, de ezt nem tudta k�z�lni anyj�val �s [ Pobierz całość w formacie PDF ]